2014 januárjában vezették be azt
a módosítást, mely szerint a termékbemutatókat be kell jelenteni a rendezvény
előtt 15 nappal. Ennek ellenére a várt eredmények nem érkeztek meg, sőt, az
árubemutatókra továbbra is valótlan ígéretekkel, méregdrága, használhatatlannak
bizonyuló cikkekkel csábítják főleg a szépkorúakat; - tisztelet persze a
kivételnek. Hogyan előzzünk meg a bajt? És mit tegyünk, ha vásároltunk, de
elégedetlenek vagyunk?
A bejelentési kötelezettség fő
funkciója, hogy a hatóság minél több termékbemutatóról értesüljön, amivel nincs
is gond. Probléma akkor adódik, amikor a helyszínen kizárólag szórólappal,
névre szóló meghívóval rendelkező személyek vannak jelen, ilyenkor a felügyelet
munkatársa csak úgy tud részt venni az eseményen, ha felfedi kilétét, de
ezáltal nyilvánvalóvá válik, hogy ellenőrzés zajlik - magyarázta dr. Kathi
Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) kabinetvezetője a Kossuth
Rádió Napközben című szerdai műsorában. Ha azonban az ellenőr végig
inkognitóban tud maradni, feltárhatóak azok a megtévesztő, adott esetben
agresszív kereskedelmi gyakorlatok, amelyek a korábbi vizsgálatokon nagy
számban voltak tapasztalhatók - tette hozzá.
A termékekkel két komoly baj
szokott lenni - folytatta. Az egyik, hogy az azok megvásárlására való ösztönzés
általában azt az állapotot használja ki, amelyben az idős emberek többsége
egyébként is benne van, így az összes olyan tünetet felsorolják, amellyel a
nyugdíjas korosztályban „illik” rendelkezni. A másik gond, hogy a forgalmazó
nem tudja elvégezni azt az igazolást, amely bizonyítja a termék bemutatókon
elmondott terápiás hatását - mutatott rá. Nagy problémát okoznak továbbá a
helyben köthető hitelszerződések is, ami miatt a jogszabály szigorításával
kapcsolatban lesz még teendő - állapította meg.
Kathi Attila emlékeztetett arra,
hogy a törvény tiltja az agresszív kereskedelmi gyakorlatot, bár annak
megítélése már jogalkalmazási kérdés. Jogszabálysértés történik, amikor a
bemutatókon agresszív meggyőzés zajlik, egyfajta pszichés nyomásgyakorlás.
Ilyen például, ha az hangzik el, hogy ha valaki nem veszi meg a terméket, akkor
a következő karácsonyt már nem éli meg. Vagy olyan pszichés nyomásgyakorlás
történik, hogy az esemény végén úgy érzi a részvevő, hogy muszáj vásárolnia, mintegy
ellenszolgáltatásként, amiért elvitték kirándulni és ebédet is kapott -
részletezte.
A hatóság éppen ezért nyugdíjas
klubokban, közösségi házakban próbál olyan prevenciós előadásokat tartani,
amelyeken igyekszik meggyőzni a szépkorúakat, hogy nem kötelező elmenniük a
bemutatókra, vásárolniuk azokon, és nem tartoznak semmivel, ha nem teszik azt
meg. Szükség is van erre, hisz tavaly csak az írásos bejelentések száma 700-800
között volt, a telefonos és egyéb panaszokkal együtt pedig jóval 1000 fölötti a
szám - hangsúlyozta az NFH kabinetvezetője hozzáfűzve, hogy idén is lesznek
tájékoztató kampányok.
Kathi Attila a megelőzésen túl
arról is beszélt, hogy mit kell tennie annak, aki vásárolt, de meggondolja
magát. A termék átvételétől számítva 14 napon belül az elállás lehetősége a
vásárló rendelkezésére áll, mindenféle indoklás nélkül megteheti azt. A
vállalkozásnak információt kell közölnie a panaszügyintézés menetéről és a
visszaküldés helyéről. A határidő letelte után a szavatossági, jótállási jogok
élnek, ha a termék hibás, vagyis nem rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amivel
azt meghirdették, akkor a szerződésbe „bele lehet nyúlni”. Ez nehezebb, sokszor
békéltető testületi eljárást kell igénybe venni hozzá; perre is lehet vinni az
ügyet, mert nagy részük megnyerhető - fejtette ki. Kiemelte ugyanakkor, hogy
inkább a szerződéskötést kell megfelelően átgondolni, az jobb, mint az utólagos
reparáció.
